Boszork�nyok

A pog�ny, majd �jabb kori magyar hitvil�g jellegzetes alakja nem csak a magyarok k�r�ben volt ismert, hanem eg�sz Eur�pa szerte, s�t a t�r�k nyelv� n�pek mitol�gi�j�ban is, amit az is bizony�t, hogy maga a magyar sz� is t�r�k eredet�. Alapvet�en a n�i elv puszt�t� oldal�t megjelen�t� szem�lye �vsz�zadokon kereszt�l megjelent nemcsak a mes�kben, hanem az emberek mindennapi �let�hez kapcsol�d� k�pzeletgazdag vil�gban, amelyet emberfeletti er�vel b�r� vagy teljesen t�lvil�gi l�nyek n�pes�tettek be.

A kereszt�ny vall�sra t�rt magyars�g vil�gk�p�b�l nem t�nt el alakja, s�t szinte tov�bb gazdagodott. Rengeteg (p�ld�ul a fekete macsk�val, a sepr�vel vagy a rep�l�zs�rral kapcsolatos) elem sz�nezte, hatotta �t a szomsz�dos n�pek - lassan majdnem egys�ges eur�paiv� v�l� - k�pzeteib�l, s�t a kereszt�ny mitol�gia �rd�g alakja is �j t�ptalajt adott a boszork�nnyal kapcsolatos mitikus k�pzetek �jrasz�v�s�nek. Nem k�nny� k�s�rlet ebb�l a sz�vev�nyb�l megmutatni azokat az elemeket, amelyek minden bizonnyal m�r a honfoglal�s kori magyars�g vil�g�ban is �l�nken jelen voltak, azonban m�gis fennmaradtak olyan saj�toss�gok, amelyekr�l sejteni lehet, hogy �si �r�ks�g�nkh�z tartoznak.

Ilyen p�ld�ul az - �s itt seg�ts�get ny�jt az elnevez�s etimol�giai elemz�se is, hiszen maga a boszork�ny sz� a nyom jelent�s� bosz, basz sz�b�l ered -, hogy a boszork�ny olyan term�szetfeletti er�vel, kapcsolatokkal �s egyben �rt�, ront� sz�nd�kkal rendelkez� l�ny, aki alv�s k�zben, neh�z �lom idej�n „nyom“. Azaz: rendszerint �jf�lkor felkeresi a kiszemelt embert, mell�re �l, gyomrozza vagy „t�rgyeli“, r�telepszik, k�nozza, nyomorgatja, fej�hez kant�rt v�gva „l�v� teszi“.

A boszork�ny f� jellegzetess�ge hogy szem�lye n�, olykor cs�b�t� sz�ps�g, de legink�bb ronda, v�n �regasszony, akinek orra a t�rd�t veri. M�gis, alapvet�en k�tarc�: az emberi k�z�ss�gekben �szrev�tlen, legfeljebb sejteni lehet egy mag�nyosan �l� �regasszonyr�l, hogy boszork�ny lenne, s csak a ront�s v�gett �lt mindig m�s alakot. Leleplezni csak k�tf�lek�ppen lehet. Az egyik ismert m�dja, hogy Luca sz�k�re �llva fel lehet ismerni a szarvair�l, a m�sik - nem kev�sb� vesz�lyes - elj�r�s, hogy ront�s k�zben kell elkapni. M�g ha �t is v�ltozott valamilyen �llatt�, amit ekkor az �llattal tesznek - ak�r megjel�lik, megsebzik, megpatkolj�k vagy meg is �lik -, a jeleket az emberi alakba visszav�ltoz� boszork�ny is mag�n viseli majd. Az ilyenkor vele t�rt�nteket anal�gi�san jelen�ti meg visszav�ltozott �llapot�ban is (p�ld�ul sebet a megfelel� testr�szen),err�l pedig felismerhet�.

Mivel azonban a boszork�ny m�gikus k�pess�gekkel, var�zstud�ssal rendelkezik - amelyeket beavat�s �tj�n szerez -, a n�phit k�r�ben leggazdagabban az ellene, a ront�s elh�r�t�s�t c�lz� elj�r�sok �ltek. Egyr�szt az ajt�n�l lehet feltart�ztatni p�ld�ul k�sz�bre szegezett tal�lt patk�val, oda locsolt tejjel, a k�sz�b al� �sott b�k�val, fokhagym�val, nadraguly�val, piros (az �let, Boldogasszony sz�ne!) poszt�darabk�val, amit esetleg az ajt�f�lf�ra is szegezhettek. Olykor boszork�ny�z� hat�s� bark�t t�rtek ellene vagy apr� magokat sz�rtak el var�zsk�rben, mert azt a boszork�nynak egyenk�nt mind �ssze kell szednie.

A boszork�ny sz�ml�j�ra �rt�k a teh�n elapad� tej�t, egyes betegs�geket is boszork�nyok �rt�saival magyar�ztak, amelyeket ig�z�ssel, azaz n�z�ssel (szemmel ver�ssel) vagy sz�val (�tokkal) vagy cselekedettel (a gonosz megid�z�s�re k�l�n�sen alkalmas kereszt�ton v�grehajtott ront� m�gi�val, b�b�joskod�ssal, �nt�ssel, sz�r�ssal) okoztak. Azt is tartott�k, hogy ha a kiszemelt �ldozatnak leveszik, lem�rik az �rny�km�rt�k�t (azaz uralmat szereznek �ze, �rny�klelke felett), akkor azont�l �rthattak neki. �gy v�lt�k, hogy a boszork�ny napfogyatkoz�st is okozhat azzal, hogy a napot leveszi az �gr�l.

A hiedelmek szerint a boszork�ny �llatt�, t�bbek k�z�tt kuty�v�, l�v�, ty�kk�, lib�v�, „varas“ b�k�v�, bog�rr� tud v�ltozni, de m�s
embert is �t tud v�ltoztatni, p�ld�ul l�v�, hogy ut�na ak�r �r�kon kereszt�l nyargaljon rajta. Ugyanakkor arr�l is eml�t�s esik, hogy m�ret�t v�ltoztatja meg, hogy �tf�rjen az ajt�hasad�kon vagy m�s emberek k�p�t is k�pes mag�ra �lteni, s �gy gonoszkodni.

A boszork�ny az alvil�gi er�k, s�t�t, �llati �szt�n�k megtestes�t�je, aki - mint a s�rk�nyok anyja - olykor a k�s�bbi �rd�g helyett egyenesen mint az alvil�g v�gs� ura jelenik meg, aki - az alvil�gi l�nyeket, m�rgeket �tk�ban megjelen�tve - k�gy�t-b�k�t ki�lt, aki �jszaka van elem�ben. A boszork�nyok a mitikus k�pzetekben Boldogasszony, mint anyaistenn� ellenk�pek�nt mint rossz t�nd�rek, sz�passzonyok, s�t az �rd�gi Sz�passzony szolg�l�ik�nt jelentek meg.

A j� t�nd�rek �ld�shoz� k�nnyeik�nt megjelen� harmatot is �k gy�jtik �ssze hajnalban leped�vel. A mes�ben a boszork�ny neve vasorr� b�ba,
�ktelen cs�f, gonosz �reg szipirty�, aki az alvil�got jelk�pez� s�t�t erd�ben lakik.A vasorr� b�ba �s a boszork�ny ma azonos jelent�s�ek, holott hajdan egym�st�l m�g k�l�nb�ztek: a vasorr� b�ba t�lvil�gi
szellemalak, mitikus l�ny volt, a boszork�ny pedig a n�p k�zt �l� emberi l�ny, m�g ha mitikus von�sokkal is rendelkezett.

Id�vel azonban a gonoszs�guk r�v�n a vasorr� b�ba alakj�t �ssze lehetett kapcsolni a boszork�ny�val, v�g�l a jelent�sek avagy
„szintek“ �sszekevered�s�vel eggy� is olvadtak, olyannyira, hogy mai nyelvhaszn�latunk a boszork�nyt �s a vele rokon�rtelm� vasorr� b�b�t nem k�l�nb�zteti meg egym�st�l.

Ann�l nagyobb baj, hogy a hagyom�nyok t�nt�vel a t�nd�rt is jelent� b�b�t �s az imm�r boszork�nyt is jelent� vasorr� b�b�t is �sszekevert�k: az id�s gy�gy�t� sz�l�szn� alakja �sszemos�dott a ront�, var�zsl� �s kuruzsl� boszork�ny alakj�val. A b�b�nak
val�sz�n�leg mind gyakrabban tulajdon�tott a n�pi hitvil�g boszork�nyos szerepet, mint aki szemmel ver, meg tudja rontani a
gyermek�gyast �s az �jsz�l�ttet, m�g ha ugyanakkor gy�gy�tani is tud, �gy a „boszork�nyperek“ idej�n nagyon sok b�b�t v�doltak meg boszork�nys�ggal.

A cikk�rt k�sz�net a Harmonetnek!

www.harmonet.hu